|
Diószén, 1957. január 19. -
Hitvallásom
"Abban a világban, amelyben születtem, imádságos harangozással kezdődött a nap, és avval is ért véget.
A családok gazdagságát nyolc-tíz-tizenkét gyermek jelentette. Az öt évestől a legöregebbekig mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal, mert előtte állt egy-egy ünnep. Az ünnep előtt mindig nagy készülődések voltak.
Az emberek kitisztították lelküket, életüket, házukat, istállóikat, ólaikat, kertjeiket, falujukat, megbocsátottak, megbékültek, misére mentek szép ünneplő ruhában, és délután megjárták egymást. Az ünnepek nagy örömmel teltek, mindent meg tudtak maguknak teremteni úgy, hogy nem voltak senkinek a szolgái. Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az időjárás és a mélységes hitük útbaigazították őket. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon.
Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni, fonni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni."
Petrás Mária |
Tanulmányok
- 1975-1978 brassói Képzőművészeti Népfőiskola grafika szak
- 1991-1995 Magyar Iparművészeti Főiskola
- 1995-1997 Magyar Iparművészeti Főiskola mesterképző |
Díjak
- 2006-ban Szervátiusz Jenő díj
- 2006-ban Magyar Művészetért díj |
Egyéni kiállítások
- több mint 170 belföldi és külföldi (Brüsszel, Graz, Toronto, Padova, Aosta, Vittorio Venetto, Este, Santa Agata de Feltria, Scecin stb.) kiállítás |
Köztéri alkotások
- Krisztus a keresztfán (Dévai Ferences Kolostor, 1998)
- Kájoni dombormű és falucímer (Jegenye, 1998)
- Isten báránya, Keresztelő Szent János, falucímer (Bükkzsérc, 1998)
- Czecz János és Bem találkozása (Csucsa, 1998)
- Isten báránya és falucímer (Krémer, 1998)
- Szent István és falucímer (Epöl, 1998)
- II. Rákóczi Ferenc és falucímer (Kőrösfő, 1998)
- Vasvári Pál és falucímer (Magyarvalkó, 1998)
- Magyarok Nagyasszonya (Budapest, Donáti u., 2000)
- Keresztút (Sitke, 2000)
- Keresztút (Százhalombatta, Szent István temlom, 2000)
- Szoptatós Madonna (Budapest, SE I. Gyermekgyógyászati Klinika, 2001)
- Keresztút (Szár, 2001)
- Csángó Madonna (Budapest, SE I. Belgyógyászati Klinika, 2002)
- Feszület (Magyarfalu, 2003)
- Piéta (Budapest, Országos Onkológiai Intézet kápolnája, 2005)
- Napba Öltözött Mária (Budapest, Befogadás Háza, MMSz, 2005)
- Béke Királynője (Külsőrekecsin, 2005)
- Csángó Madonna (Viszántya, 2006)
- Nepomuki Szent János (Szigetköz, templom, 2006)
- Piéta (Budapest, SE II. Belgyógyászati Klinika, 2008) |
Társasági tagságok
- olaszországi Katolikus Művészek Egyesülete |
"Az újszövetségi történésekhez, mindenek előtt Szűz Máriához kötődő alkotások a magyar katolikus hitvilág egy különleges hordozójához a csángókhoz kötődnek. Az onnan származó, immár Magyarországon élő és alkotó művész munkásságának esztétikai középpontjában a rájuk jellemző érintetlen, romlatlan hitnek a megjelenítése áll. Petrás Mária a nehéz, kemény és érdes samottból formálja meg azokat a finom és gyengéd érzelmekkel teli szobrait, ahol Mária nemcsak mint anya, nemcsak mint vallási jelkép, hanem mint egyetemes emberi példa és értékhordozó jelenik meg előttünk."
B. K. 2008. december 29. (bama.hu) |
|